22 éves vagyok, születésem óta itt lakok, testvéremmel, édesapámmal. 11 osztályt végeztem, szakmám nincs, képzésen sem voltam. A jövőben szeretnék képesítést szerezni, hegesztőre gondoltam, meg ilyenek. Az iskolát nem tudtam befejezni, mert nehéz volt. Nem a gyakorlat, abból ötös voltam, inkább az elmélet. Szakképzőbe jártam, géplakatosnak tanultam, 2 év lett volna vissza.

Téglából és vályogból épült a házunk, én meg a testvérem vagyunk a tulajdonosok fele-fele arányban, édesapám pedig a haszonélvező. Vezetékes víz, fürdő, wc van, fával fűtünk. Van hűtőszekrény, mosógép, porszívó, vasaló, tv, számítógép, telefon, gépkocsi van a háztartásban. Meg vagyok elégedve ezzel a lakással, de januárban felújítjuk. El nem költöznék a településről semmi pénzért. Születésem óta itt lakok, miért költöznék el? Szeretek itt lakni. A tömegközlekedést nem sűrűn használom, de jó. Én mivel itthon vagyok, vagy dolgozom, legtöbbször gyalog járok, néha autóval. Egészségesek vagyunk, évente egyszer megyek üzemorvoshoz, mikor behívnak az önkormányzathoz dolgozni.

Édesapám nyugdíjas, testvérem tűzoltó, mellette másodállásban tetőmunkákat csinál, én meg az önkormányzattól kapom ezt a szociális segélyt, de mellette én is dolgozok. Mindent bevállalok, kőműves munka, kerítést csinálunk, gabonát merünk, erdőre szoktam járni. Ebben a hónapban nem sokat dolgoztam, 10 napot, de kerestem 32 ezret pluszba, ehhez a 22.800-hoz, mert ebből nem lehet megélni. Havonta kb. nettó 250 ezer Ft bevétele van hármunknak. Édesapám nyugdíjából, testvérem fizetéséből és másodállásából, illetve az FHT-ból és az alkalmi munkáimból jön össze. Járok az erdőre, valakinek dolgozom, aki nekem megfizeti. Az önkormányzattól nem kapunk természetbeni ellátást. Szántóföldünk nincs, eladtuk már régen. A kiskertet műveltük, volt benne zöldség, paradicsom, paprika, hagyma. Pénzt soha nem kérek kölcsön. A család havi fix kiadása olyan kb. 50-60 ezer havonta, nem szokott gondot okozni a kiadások kifizetése. Nincs közüzemi tartozásunk, hitelünk, meg tudunk élni a bevételeinkből. Minden nap meleg ételt eszünk. Húsleves meg tarhonyás hús volt tegnap. A ruhát általában Pécsen vesszük, az olcsóbbikat, de azért figyelem, hogy jól nézzen ki. A márkás ruhákat nem tehetem meg, hogy megveszem.

Az elmúlt 5-6 évben javult az anyagi helyzetünk. Mert én is, tesóm is dolgozunk, édesapámnak jó nyugdíja van, semmiben nem szenvedünk hiányt. Idén édesanyánk meghalt, ez váratlan kiadás volt, de már helyrerázódtunk. Ismerek olyan cigányokat, akiknek jól megy a sora, olyat is, aki nem dolgozik, családiból élnek. Aki családiból él, arra nem tudok mit mondani.

Rokonaim, barátaim vannak, minden nap találkozunk. Ritkán járok el, általában vásárlás céljából. A faluban az internetbe majdnem minden nap vagyok, az önkormányzatba akkor megyek, ha kell valamit intézni, ritkán.

Hogy munkanélküli lettem, a környezetemmel nem változott a kapcsolatom, azért mert munkanélküli lettem a többiek nem fognak rám megharagudni, megölni nem fognak. Sok embert ismerek, aki munkanélküli lett, ugyanúgy viselkednek vele. Megszokott dolog itt a munkanélküliség. A barátaimnak ugyanúgy fontos vagyok, születésem óta ismerem őket, nem veszekedtem még soha se velük, ők se velem. Mondom nekik, hogyha valami van, bármikor szóljanak, szólnak is és megyek egyből.

A családomban, közeli rokonokban, barátokban, alkalmi munkatársakban, helyi hivatalnokokban teljesen megbízom, a szomszédokban kicsit kevésbé, a falubeliekben és az egyházban közepesen, a helyi civil szervezetekben alig, a politikusokban és az EU-ban nagyon kicsit, az államban semennyire. Hasznossá úgy tudom magam tenni, hogy segítettek a rokonaimnak. Füvet nyírni, építkezésen, költözésnél. Mióta munkanélküli lettem, sok új kapcsolatot kötöttem, munkával kapcsolatosat, meg azért a régieket is tartom. A netezőbe szoktam járni, a közösségi oldalakat használom. Néha szoktam nézni munkát, de általában mindig külföldi munkák vannak, Németország, Ausztria, azok messze vannak.

Az utolsó bejelentett, állandó munkahelyem az önkormányzatnál volt 6 hónapig. Füvet nyírtam, árkot csináltunk, buszmegállót. Szoktam alkalmi munkát is vállalni, 2 éve rendszeresen. Volt, mikor az önkormányzatnál dolgoztam, hogy letettem a munkát, és utána mentem ki a földre trágyát teregetni este 7-ig. Változó, mennyit kapok, legutóbb napi 5 ezret, a testvérem 500-at ad óránként, az ismerősöm, aki sertésekkel foglalkozik, a könnyebb munkákat 500-ba, a nehezebbeket 600-ba számolja.

A munka azért fontos számomra, mert meg kell élni, azért mert itthon ülök, attól nem lesz több pénz. Eddig összesen kb. 1 évet voltam bejelentve az önkormányzatnál, és ugyanennyit nem bejelentve is dolgoztam már. A tanulóéveim alatt is be voltam jelentve, az is beleszámít. Könnyen megtanulok mindent, jól dolgozok, meg vannak elégedve mindig a munkámmal, amit rám bíznak, azt tisztességgel megcsinálom.

A közmunka előnyei hogy közel van, hátrányai az, hogy a pénz az nem valami sok. Meg így, hogy heti fizetésbe, így még nehezebb. A csekkeket nem tudják feladni. A fizetésem megkaptam mindig, a 47 ezerbe' benne volt a szombat is, meg vasárnap is. Szeretnék még közmunkára menni, amíg itt voltam én szerettem itt dolgozni. Eddig 4 alkalommal voltam munkanélküli, átlagosan 2-4 hónapig. Azért nem találok munkát, mert nincs munkahely. Ez szerintem a kormány felelőssége, nem adnak munkát, csak ígérgetnek.

Mit teszek, hogy legyen munkám? Ha dolgoznom kell, mindig engem megtalálnak. Munkát nem keresek. Bejelentett munkából őszintén megmondom nem is lehet megélni. A munkahelytől azt várnám, hogy fizessenek meg jól, normálisak legyenek a munkatársaim. A munkanélküliség számomra szar dolog; jó, keresek pénzt, de nem mindennap. Magyarországon az átlagember általában olyan, hogy szegény; nincsen itt olyan, hogy középréteg, mert vagy gazdag réteg van, vagy szegény réteg. Sokban nem különbözhet tőlem az átlagember, ő is azért dolgozik, hogy megéljen. Szerintem 100 emberek kb. a fele küzd hasonló problémákkal. Akinek van munkája, az ismerheti a munkanélküliek helyzetét, mert lehet, hogy ők is régebben voltak munkanélküliek.

Hallottam, hogy csökkenteni fogják a segélyt. Mondom, ezek nem normálisak, arra mennek, hogy éhen haljunk? Hallottam a tévében is erről beszéltek, hogy közmunkán gyakorlatilag éhen lehet halni. De akkor most menjen el dolgozni, keressen magának munkát a nem létező munkapiacon. A faluban ez 40-50 embert biztos érint. Engem ez úgy érint, hogy be kell osztani, annyi mindent nem engedhetek meg magamnak, mint előtte. Nem tudok megélni. De ez nemcsak rám vonatkozik, arra a több ezer emberre is, aki ezt kapja az országban. Ha ezt megszűntetik ténylegesen, akkor azok miből fognak megélni?

Keresés