43 éves roma férfi, Borsod, D

Négy éve élünk itt. Nyolcan lakunk. Én, az asszony meg a gyerekek, hatan. A hetedik gyerek már nagy, az külön van. A gyerekek közül, akik itt laknak, a legkisebb öt hónapos, a legidősebb 18 éves. Nekem 7 osztályom van, a feleségemnek 4. A feleségem 38 éves. A gyerekek közül egyik sem dolgozik, még mindegyik tanul. A nagylány is, az 18 éves, de itt tanul, kertésznek vagy minek, parkgondozónak.

43 éves roma férfi, Borsod, DElég nagy ez a ház is, van 4 szoba, konyha meg egy kamra, meg egy folyosó. De nincs rendbe téve, mert nem bírjuk anyagilag. Két szobát lakunk csak. Áram nincsen – most akarok kölcsönt felvenni –, mer' van rajta tartozás.

Amikor legény voltam, akkor dolgoztam Budapesten a konzervgyárban. Meg a fővárosi mélyépítő vállalatnál. Húsz éves korom óta, mióta leszereltem, munkanélküli vagyok. A katonaság előtt dolgoztam konzervgyárban. Semmilyen képzésben nem vettem részt eddig. Az asszony kap a gyerekek után valamennyit, meg én kapom ezt a szociális segélyt, 22.000 forintot. Abból fizetjük a házat is, mert részletre vettem meg. 20.000 forint havonta, így törlesszük. A havi jövedelem olyan 115 ezer. Mikor megkapjuk a pénzt, mer' egybe kapjuk meg, akkor elmegyünk a boltba és bevásárolunk. Veszünk krumplit, lisztet, húst kivéve.

Ez a település rosszabb, mint ahonnan ide jöttünk. Itt semmilyen munka nincsen, nem hívnak sehova. Ott elhívtak paraszt nénik, bácsik házhoz. Ott minden nap elmentem valahova dolgozni, megvolt 5-6 ezer forintom, adtak krumplit, babot, szalonnát. Itt semmi nincs, ha elmegyünk fáért, elkapnak, bevisznek a börtönbe, 10-20 napra. Úgy megyünk fáért, hogy bujkálunk. Engem is vittek már nem is egyszer. Le lehetne dolgozni közmunkába, de ha a rendőr kap el, vagy a tájvédelmis, akkor egyből bevisznek.

Csipkét, galagonyát, somot, gombát szoktunk szedni, abból jön kevesünk, főleg a somból. Idejön a felvásárló, lemérjük oszt kifizeti. Vásárolni a közeli településekre megyünk, meg itt van a kisbolt. Ruhát csak ritkán veszünk. Vagy eszünk, vagy ruhát veszünk. De úgy mindent eszünk. Amit megkívánunk, azt megfőzzük.

Ígérgetik itt a fát, hogy majd kapunk, de hogy lesz e abból valami? Én most október-novemberben dolgoztam itt a hivatalban, így takarítgattunk, patakot is, a laktanyát is rendbe akarják mostan hozni, oszt ezeket csináltuk. Több mint hetvenen voltunk, asszonyok is, azok sepregettek az utcában. Szerintem ezt most kapjuk majd végig, tavasszal lesz majd megint felvétel, akkor folytatjuk a laktanyát. Hitelbe tudunk kérni kölcsön. Ettől rosszabbat én már nem képzelnék a családnak.

Jó lenne, ha lenne munka, de itt semmi nincsen, 1-2 hónap. Mert amíg volt, hogy dolgoztuk ezt a két hónapot, azt hetente kaptuk a 10 ezer forintot. 5 évvel ezelőtt azért jobb volt. Annyira nagy luxus akkor sem volt, de volt, hogy disznót vágtunk magunknak. Több volt a munka is, meg itt is több magyar lakott és elhívogattak magukhoz dolgozni kertekbe, ilyenek. Oszt akkor készen megvettük a disznót, levágtuk. Meg akkor a hivatal is adott, volt ez a lakjon mindenki jól (ti. Minden gyermek lakjon jól!), és akkor én is kaptam egyet. De most jövőre többet ígért a polgármester, a laktanyából iskolát akar vagy mit.

Mikor megtudtuk, hogy azt a kevés 28-at is levették 22-re, bőven volt veszekedés. Az a 6 ezer is sok nekünk. Az 2 napra főznivalóra. A munkaügyi hivatallal is vagyunk kapcsolatba, holnap megyek oda, mert lejárt ez a szerződés, menni kell, hogy kapjak majd megint. Az lenne jó, ha lenne normális munka, nem 1-2 hónapos. Az előző rendszerbe' jobb volt, ezek csak beszélnek. Szóval a több munka. Meg itt a földeken is jó lenne valamit, ugyan most csináljuk, meg ápoljuk, de az a hivatalé lesz. A polgármester akar majd valamit. Jó a terve, mert lesz majd sok munka. Meg most fát fognak adni. Vesz majd fát, oszt azt ossza majd szét.

A rokonok, szomszédok, ha rá vagyunk szorulva, kisegítjük egymást. Nincs kenyér vagy valami, akkor szólunk. Itt az utcában senki nem dolgozik. Majd februárban lesz felvétel, oszt akkor biztos. Ha betartja a programot a polgármester, akkor lesz 10 hónapos munka, vagyunk 120-an. Akkor utána kapjuk a 22. 800-at. Most az október-november 52 ezer volt. Majdnem 60. Most érzi az ember télen, mert tavasszal el tud menni az ember gombászni, meg ilyenek, most nincs semmi. Akkor tudunk venni ilyen nassolni valókat, gyümölcsöt meg ilyesmit, most nem.

A képviselők választják ki, ki mehet közmunkára, hasukra ütnek, oszt kész. Mi maradunk mindig utólag, mert a képviselők, azok mind a sógort, komát. Ha az a kör meg van, utána jövünk mi.
Keresés
A kutatásról készült kisfilm A Pro Cserehát egyesület által végzett, ˝A szociális segély csökkentésének hatásai a vidéki Magyarországon, 2012 - interdiszciplináris dokumentáció˝ című kutatás keretében készült kisfilm.
Megjelent a kutatás kétnyelvű kiadványa. Kapható az Írók Boltjában (Budapest, VI. Andrássy út 45.) és a CEU Könyvesboltjában (Budapest, V. Zrínyi utca 12.)