11 éve élek itt. Itt laktak a nagyszüleim, itt megismerkedtem a párommal és így. Az iskolai végzettségem a nyolc általános, meg 9, 10, de a szakmát nem végeztem el, ruházati eladót tanultam. Most a lányokkal vagyok itthon, 8 és 7 évesek. Nagyon fontosnak tartom, hogy tanuljanak. A mai világban ez kell, nagyon fontos, mindenhez kell, hogy legyen végzettsége, nem is egy, hanem több is. Megvan nekik már most, hogy mik szeretnének lenni, és hogy szeretnének sokáig járni iskolába.

A ház az apósoméké. Az apósom meg a sógornőm is itt él. Vezetékes víz van bent, fürdőszoba még úgy csináltatóban, azt várjuk, hogy a pénz meglegyen, mert mindenhez pénz kell, wc az udvaron, mer azt is csináltatni kell. Fűtés fával, mindenképp fával. Hűtőszekrény az van Mosógép, porszívó, vasaló, tévé, számítógép, telefon is. Gépkocsi az nincs. Hogy a páromnak folyamatosan van munkája megtehettük azt, hogy bevezettük a netet, ez ami újdonság, meg a gyerekeknek a UPC-t a mesék végett, ennyi volt.

A települést imádom, mert csendes. Itt az erdő, az ember el tud menni kirándulgatni, mer itt gyönyörű helyek vannak. A tömegközlekedés nem jó, az a baj, hogy Miskolcra tudunk menni, de viszont E-re nem. Úgyhogy mindenért be kell menni Miskolcra, ami létfontosságú. Könnyebb volna csak E-re lemenni.

Nekem van ez az álláskeresési, az 22 ezer, a páromnak most volt munkája. Egy hónapra a bevétel a családival együtt olyan 100-110 ezer Ft. Szoktunk gyógynövényt gyűjteni, gombászni csak itthonra. Volt egy család, aki kínálta a bodzaszedést, de nem vettem benne részt, volt hogy egy napra az 1000 Ft-ot se adták meg. Most ami inkább jövedelemtermő volt, a kökényszedés, az jobban megérte. A betakarítások után a földön maradt terményt itt nem szokták összegyűjteni, akinek van, az nem fogja oda adni magától. A ház körül szoktunk termelni zöldséget saját részre. Alkalmi munkát tudnák vállalni, ha volna, de úgy vannak vele az emberek, hogy összeállítanak egy csapatot, és azt viszik évekig. Testvér, rokon, barát, nem fér már bele egy idegen.

A kiadások, a villany, a víz, a tévé a net, hát egy ilyen 50-60 ezer Ft mindennel együtt, ha belegondolom a ruhát, kaját, rengeteg, összejön 100-120 is, de 80-90 mindig.

Kölcsönt adni nem szoktunk, venni meg nem akarunk, mer a kölcsön úgy működik, hogy többet kell vissza adni és az ilyenekben nem, nem. Inkább úgy vagyunk vele, hogy úgy osztja be az ember, hogy ne legyen probléma. A közüzemi számlákat mindig befizetjük rendesen, ilyen tartozásunk nincs. Meg lehet élni, csak annyi hogy az ember nem teheti meg azt, hogy megveszi, amit akar, csak ami létfontosságú, a gyümölcs, kenyér, hogy meglegyen az a leves vagy éppen az a sűrű étel. Azt nem tudja megcsinálni az ember, hogy felöltöztetem magamat, vagy a páromat. Mer' úgy vagyok vele, hogy először a lányokat öltöztetem, nekik mindenük meglegyen.

A beosztásban a sógornőm segít nekem. Ő nagyon-nagyon ügyes és úgy lehet kevésből is kijönni, hogy felír egy hónapra menürendet, az alapján vásárolunk, de mindent felír, a kenyeret is, kijön az az összeg, és az alapján halad az ember. Olyan itt nálunk nem szokott lenni, hogy nem jut elég ételre, hiába kevés pénz, de megcsináljuk, hogy jó legyen. Beosztásosan. Mindennap főzök, kettőt, levest meg a sűrű ételt. Mindig megoldjuk.

A településen kívül nincs kapcsolatom. Miskolcon kívül semerre nem járok el. Az iskolába, a polgármesteri hivatalba, postára állandóan megyek. A szomszédokban és a barátokban megbízok, ők megbízhatók. A falubeliekben úgy közepesen. A helyi hivatalokban nem nagyon, de az egyházban mi rettentően bízunk. A politikusokban nem bízok, meg az államban sem. Az Európai Unióban, abban igen.

Még nem volt bejelentett munkahelyem, azt várom, hogy a lányok legyenek nagyobban kicsikét, mert ugye most még elsősök, és sokat kell nekik segíteni a tanulásban. Ha nagyobbak lesznek, az más lesz, akkor majd én is jobban merek belevágni dolgokba. Egyszer voltam benn közmunkán, az iskolát takarítani 3 hónapot, 28 ezer volt még akkor a szociális segélyem, és annyit kaptam fizetésként is De most meg van 6 meg 8 órás (közmunka). Ha az ember dolgozik, akkor ugye a segély nem jár, akkor kap egy 30-40 ezer forinttal többet. Annyi, hogy jobban tud venni dolgokat.

Ahhoz, hogy változás legyen szerintem munkalehetőség kellene, mer az itt nincs. Az emberek felének nincs munkája. Vannak olyan emberek, akik nem jártak iskolákat, és jó volna, ha csinálnának olyat a falukban, hogy az ember letehesse a szakmát. Nekem, mindegy milyen szakma, én nem félek a munkától. Az fontos lenne, hogy a romákkal ne tegyenek különbséget.

Amikor hallottuk, hogy lecsökkentették a 28 ezret 22 ezer Ft-ra az rossz volt, ledöbbentünk, hogy most mi lesz. Mert a boltban emelkedik minden. Régen lementem, 2000 Ft-ból vehettem reggelit, főzni valót, ma 5000 Ft legalább kell. Mert nagyon drága itt minden, drágább, mint Miskolcon. Van, hogy a piacra kell bemenni, hogy az ember hozzon dolgokat. Ott is, ha bemegyek egy coop-os boltba, az még olcsóbb.

Az önkéntes közmunkáról nem hallottam, arról sem, hogy ezzel kaphatok a segélyre jogot. Én legalább egy éve járok be(az önkormányzathoz), hogy hívjanak be, de nem hívnak, mer azt mondják, hogy most férfi kell. Ha ebben az évben (2012) nem lesz meg a munkalehetőség, elveszítem a segélyt is. Most is vannak bent jó páran, csak azt nem értem, hogy miért olyan sok időre hívnak be egy embert, mikor a másik is vár arra, hogy behívják. Ha majd ott fogok tartani - még van vagy 1-2 hónapom - akkor fogok menni a polgármesterhez, ő biztos fog segíteni, mer azt mondják, hogy nagyon rendes.

Keresés