A kutatásban egyszerre alkalmaztunk leíró, analitikus módszereket és az akció-kutatás eszközeit.
Jogi elemzés készült a szociális törvény szóban forgó módosításának jogszabályi összefüggéseiről, különös tekintettel a meghatározó hazai és nemzetközi alapnormákra. (LÁSD: Kutatási eredmények /tanulmányok)
Szociálpszichológiai, antropológiai és szociológiai tanulmányt készítettünk a szociális segély csökkentésének hatásairól. (LÁSD: Kutatási eredmények /tanulmányok) Ezek az elemzések arra az empirikus felmérésre épültek, melynek keretében 3 megyében, összesen 9 településen készítettünk félig strukturált mélyinterjúkat érintett munkanélküliekkel (36 db), valamint önkormányzati vezetőkkel; polgármesterekkel, jegyzővel, Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetőkkel (18 db).
A megyék, majd a települések kiválasztásának alapja a munkanélküliségi helyzet és a vizsgált szociális ellátásban, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, aránya volt. A kiválasztott Borsod, Baranya és Pest megye e szempontok szerint a legkedvezőtlenebb, az átlagosnál rosszabb, s az átlagosnál kedvezőbb helyzetet képviselte. Az elemzések elkészítésére olyan kutatókat kértünk fel, akik ismerték az adott megyét és maguk is készítettek interjúkat.
A záró-tanulmányunkban a fenti résztanulmányok megállapításait összegeztük, majd ajánlásokat fogalmaztunk meg.
Az alkalmazott módszerünk további kulcselemeként, az interdiszciplináris megközelítésünk sokoldalú dokumentálásával együtt kiemelt figyelmet kívánunk fordítani az eredményeink megismertetésére a szakmai közönséggel és a szélesebb nyilvánossággal is.
Jogi elemzés készült a szociális törvény szóban forgó módosításának jogszabályi összefüggéseiről, különös tekintettel a meghatározó hazai és nemzetközi alapnormákra. (LÁSD: Kutatási eredmények /tanulmányok)
Szociálpszichológiai, antropológiai és szociológiai tanulmányt készítettünk a szociális segély csökkentésének hatásairól. (LÁSD: Kutatási eredmények /tanulmányok) Ezek az elemzések arra az empirikus felmérésre épültek, melynek keretében 3 megyében, összesen 9 településen készítettünk félig strukturált mélyinterjúkat érintett munkanélküliekkel (36 db), valamint önkormányzati vezetőkkel; polgármesterekkel, jegyzővel, Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetőkkel (18 db).
A megyék, majd a települések kiválasztásának alapja a munkanélküliségi helyzet és a vizsgált szociális ellátásban, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma, aránya volt. A kiválasztott Borsod, Baranya és Pest megye e szempontok szerint a legkedvezőtlenebb, az átlagosnál rosszabb, s az átlagosnál kedvezőbb helyzetet képviselte. Az elemzések elkészítésére olyan kutatókat kértünk fel, akik ismerték az adott megyét és maguk is készítettek interjúkat.
A záró-tanulmányunkban a fenti résztanulmányok megállapításait összegeztük, majd ajánlásokat fogalmaztunk meg.
Az alkalmazott módszerünk további kulcselemeként, az interdiszciplináris megközelítésünk sokoldalú dokumentálásával együtt kiemelt figyelmet kívánunk fordítani az eredményeink megismertetésére a szakmai közönséggel és a szélesebb nyilvánossággal is.
Keresés